Bélszínszeletek, konyak, madeira, frissen őrölt bors, olívaolaj, vaj, mogyoróhagyma, marhahús- vagy csontleves, illetve alaplé
Clorinda egy harcias nő Tasso A megszabadított Jeruzsálem című eposzában, ő a Jeruzsálemet védő szaracén hadak egyik vezére. Egy alkalommal kicsapott a várból és felgyújtotta a keresztények ostromtornyát, ezért névadója ennek a receptnek, amelynek elkészítése közben szintén gyújtogatunk. Ennek érdekében együtt felmelegítek két-két kupica konyakot és madeirát, ugyanis később ez lesz a tüzelőanyag, de hidegen ez a keverék nem kapna lángra. A bélszínszeleteket laposra klopfolom, sózom, borsozom, majd vaj és olaj keverékében angolosra sütöm. Ha megvan, ráöntöm az előmelegített konyak-madeira keveréket, és meggyújtom, már ha sikerül. Van úgy, hogy nem fog tüzet a vacsoránk, és ettől a ténytől nyilván mindenki pánikba esne, nem úgy Clorinda, a piromán amazon. Ilyenkor tehát a szaracén hősnőre gondolok és meggyújtok egy kis merőkanálnyi hetven százalékos alkoholt, majd az égő állapotában a serpenyőbe borítom, miáltal ott is kitör a tűzvész. A lángok kialvása után a szeleteket megforgatom majd tálra szedem. A serpenyőbe két finomra vágott mogyoróhagymát szórok, gyorsan megfuttatom, felöntöm másfél deci húslevessel, ezt nagy lángon beforralom, beleteszek két kanál vajat, összekeverem és a húsra öntöm. Bármilyen körítés jó hozzá.
Szerző: Váncsa István