A társkeresés, pontosabban a társra találás az ember alapvető vágya, mert viszonylag kevesen viselik csak jól a magányos farkas létet. Egykor, azonban könnyebben teremtődtek a kapcsolatok, egyszerűbben alakultak ki a kötődések. A fiatalok az utcán járva-kelve, a téren játszva vagy az iskolában tanulva egymásra pillantottak és ha lobbant a szikra, akkor a piciny parázs égig érő tűzlánggá változhatott. Persze akkor is akadtak olyan lángpászmák, melyek inkább máglyaként emésztették el a résztvevőket. De maga a folyamat, vagyis a megismerkedés mikéntje lényegesen akadálytalanabb volt, mint ma.
Manapság mindenki fut, rohan, és valójában alig marad idő az értékes dolgokra. Lehet természetesen kapcsolatokat keresni a szórakozóhelyeken is, de a közeg nem nevezhető se nyugalmasnak, se meghittnek. Ráadásul sokan nem járnak el a túlságosan zajos terek kínálta eseményekre, azaz alapvetően a helyszín sem biztosított, ahol a keresők rálelhetnének egymásra.
Az internet, mint oly sok más területen itt is megoldást nyújt át, ha nem is tálcán szervírozva, de egyénekre szabva mindenképpen. A társkereső oldalaknak se szeri, se száma, s persze egyre több a kész átverés. Naivitással nem érdemes belevágni a netes randizásba, mert könnyen hoppon maradhatunk, viszont a megbízható portálokon komfortos körülményeket teremthetünk az ismerkedéshez.
Hogy mi a legjobb stratégia?
Őszinte társkeresésnél az őszinteség az egyetlen járható út. Felesleges irreális képet festeni magunkról, hiszen az álcáról hamar lehull a lepel, pláne az első találkozás alkalmával. Nyílt kártyákkal játszva, azonban borítékolható a diadal.
